Mi az a "hisztaminintolerancia"? 



Egy szóval: ENZIMBETEGSÉG. 

Rövid leírás: A hisztamin egy sejtek közötti kommunikációt segítő átvivőmolekula (mediátor), amely minden egészséges emberben megtalálható. A táplálékkal viszünk be hisztamint, amit a beleinkben található DAO és HNMT enzimek lebontanak. Ha ezek nem jól működnek, az a testben sok helyen okozhat tüneteket.  

Részletesebben: 
1. A hisztamint baktériumok (és gombák) a fehérjékben megtalálható aminosavból, a hisztidinből állítják elő saját enzimjeik (hisztidin-dekarboxiláz) segítségével. Az érlelt, állott, füstölt, kelesztett, tartósított, kovászolt, nem friss, több napos, nem hidegen feldolgozott, savanyított stb. termékek nagyobb mennyiségű hisztamint tartalmazhatnak. Ha az étellel bevitt hiszatmint nem tudjuk lebontani, tünetek jelentkeznek.

2. Másodrészt vannak hisztamint a saját szervezetünkből felszabadító ételek, italok és adalékanyagok. 

3. Harmadrészt léteznek a hisztaminbontó (DAO, HNMT) enzimeket gátló élelmiszerek, adalékanyagok, italok.    

A Diamin-oxidáz (DAO) a sejteken kívül, a hisztamin-N-metiltranszferáz (HNMT) a sejteken belül bontja a hisztamint. A DAO szerepe fontosabb. Ez a két enzim gátat képez, hogy a táplálékban található hisztamin ne szívódjon fel a bélüregből. Ha ez mégis megtörténik, akkor a hisztamin egy allergiához (és gyulladáshoz) hasonló reakciósorozatot indíthat be. Emellett a belső hisztaminraktárak is szerepet játszhatnak a betegségben.

A hisztamin az egészséges emberekben is az immunreakció egyik legfontosabb hírvivő molekulája, amelynek segítségével a sejtek "üzennek" egymásnak.

Orvosi nyelven: A hisztaminintolerancia megnevezés helyett helyesebb a szakirodalomban legelterjedtebb "hisztamin adverz reakció" (biogén amin adverz reakció - ez utóbbi egy kissé mást takar) megnevezés. A hisztamin adverz reakció lényege, hogy a táplálékkal bevitt hisztamin lebontása primer vagy szekunder okok miatt elégtelen, emiatt a szervezetben ez a mediátormolekula a hisztaminreceptorokon keresztül (H1-H4) kóros reakciót vált ki, amely akár többféle szervrendszeren is okozhat tüneteket. Előfordulhat az is, hogy ez az állapot csak hajlamosító tényező, és nem önálló betegség.

  Hogyan állítható fel a diagnózis?

1. Jelenleg a diagnózis elsődleges eszköz a PÁCIENS KIKÉRDEZÉSE

2. Megerősíti a gyanút DAO szérum AKTIVITÁS mérése (vagy a bélben történő aktivitásmérés). Megerősíti a diagnózist a genetikai teszt és megerősítheti a plazma hisztamin szint mérése

3. Kell egy próbadiéta (kb. 4 hét, de már pár nap után érezhető a különbség)

4. Egyéb vizsgálat nem alkalmas diagnosztikára 
(pl. a Synlab által kínált DAO-szint mérés JÓ eredménye nem zárja ki a betegséget, de a rossz eredmény alátámaszhatja a betegség gyanúját)

5. A próbadiétát követően vissza kell terhelni a beteget hisztamin szegény diétában mellőzendő ételekkel, hogy az egyéni toleranciaszint kiderüljön, mert nem mindenkinek egyforma az érzékenysége