Rövid leírás: A hisztamin egy sejtek közötti kommunikációt segítő
átvivőmolekula (mediátor), amely minden egészséges emberben megtalálható. A táplálékkal viszünk be hisztamint, amit a beleinkben található DAO és HNMT enzimek lebontanak. Ha ezek nem jól működnek, az a testben sok helyen okozhat tüneteket.
Részletesebben: 1. A hisztamint baktériumok (és gombák) a fehérjékben megtalálható aminosavból, a hisztidinből állítják elő saját enzimjeik (hisztidin-dekarboxiláz) segítségével. Az érlelt, állott, füstölt, kelesztett, tartósított, kovászolt, nem friss, több napos, nem hidegen feldolgozott, savanyított stb. termékek nagyobb mennyiségű hisztamint tartalmazhatnak. Ha az étellel bevitt hiszatmint nem tudjuk lebontani, tünetek jelentkeznek.
2. Másodrészt vannak hisztamint a saját szervezetünkből felszabadító ételek, italok és adalékanyagok.
A Diamin-oxidáz (DAO) a sejteken kívül, a hisztamin-N-metiltranszferáz (HNMT) a sejteken belül bontja a hisztamint. A DAO szerepe fontosabb. Ez a két enzim gátat képez, hogy a táplálékban található hisztamin ne szívódjon fel a bélüregből. Ha ez mégis megtörténik, akkor a hisztamin egy allergiához (és gyulladáshoz) hasonló reakciósorozatot indíthat be. Emellett a belső hisztaminraktárak is szerepet játszhatnak a betegségben.
A hisztamin az egészséges emberekben is az immunreakció egyik legfontosabb hírvivő molekulája, amelynek segítségével a sejtek "üzennek" egymásnak.
Orvosi nyelven: A hisztaminintolerancia megnevezés helyett helyesebb a szakirodalomban legelterjedtebb "hisztamin adverz reakció" (biogén amin adverz reakció - ez utóbbi egy kissé mást takar) megnevezés. A hisztamin adverz reakció lényege, hogy a táplálékkal bevitt hisztamin lebontása primer vagy szekunder okok miatt elégtelen, emiatt a szervezetben ez a mediátormolekula a hisztaminreceptorokon keresztül (H1-H4) kóros reakciót vált ki, amely akár többféle szervrendszeren is okozhat tüneteket. Előfordulhat az is, hogy ez az állapot csak hajlamosító tényező, és nem önálló betegség.
EGYÉB biogén aminok
Egyszerűsítve: Hisztaminhoz hasonló egyéb anyagokat is
tartalmazhatnak ételek, melyek miatt erősebbek lesznek a hisztaminintoleranciával rendelkező emberek tünetei.
Részletesebben: A putreszcin, tyramin, cadaverin
(spermin/spermidin, phenyletilamin, agmatin, tryptamin) a hisztaminhoz hasonlóan biogén aminok. Ezeket is az ételekben található aminósavak bontása közben
állítják elő a baktériumok és a gombák. Ezek is nagyrészt a DAO enzimen bomlanak le. Ebből az
következik, hogy ha ezek jelen vannak az ételben, a DAO kevesebb hisztamint tud bontani. A több hisztamin erősebb intoleranciás tünetet eredményez.
Gyümölcsök, zöldségek, állott halak (akár már a pár órás is), húsok tartalmazhatnak például
ilyen anyagokat. Elsősorban azonban a hisztamin okoz tüneteket, nem pedig az egyéb biogén aminok, mivel a hisztamin éri el a gyakorlatban a legkönnyebben a "toxikus" dózist, a többi biogén aminnak relatíve magasabb a toxikus dózisa.
Labor vizsgálatokkal kapcsolatos problémák(egyszerűsítve): 1. A hisztamin nagyon rövid ideig marad a vérben a rövid felezési idő miatt (percek). 2. Egyéb betegségek is okozhatnak hisztamin emelkedést. 3. A DAO enzim szintjét (koncentrációját) mérik,
holott a funkciót kellene mérni. 4. A HNMT szint és funkció még nem
mérhető. 5. A DAO funkciót ideális esetben a bélben kellene mérni (mert ott termelődik). 6. Panaszmentes embereknek is
gyakran rosszak a DAO koncentráció értékek. 7. A hisztamin receptorok
tesztelésére nincs elérhető kereskedelmi eszköz. 8. Körülbelül 200 enzim, fehérje és
gén komplex rendszerét kellene egyszerűen mérhetővé tenni.
Sajnos a Mo.-n jelenleg elérhető tesztek közül egyik sem alkalmas a diagnózisra az érvényben lévő német orvosi protokoll (iránymutatás) szerint
Vizelet hisztamin (Laborexpress), imidazol-ecetsav, N-methylhisztamin teszt (DAO, HNMT aktivitásra következtnek belőlük, kb. 30.000 Ft):Ezzel a teszttel az a probléma, hogy a szakirodalom szerint megbízhatatlan. Panaszmentes emberek eredménye is lehet rossz és panaszosoké is lehet jó. Sok egyéb állapot-betegség okozhat a vizeletben eltérést (allergia, anafilaxia, gyulladás stb.). Ha rossz az érték, előfordulhat, hogy hisztamin intoleranciában szenved (panaszokat+labort együtt kell értékelni). Ha viszont jó az eredmény, az semmiképpen nem jelenti azt, hogy nem hisztaminintoleráns! Régebbi spanyol kutatói irodalmi források ajánlják, a német vezérfonal azonban nem. Én sem ajánlom.
Széklet hisztamin szint: Nem alkalmas diagnózisra. Több ok miatt is, például a normálflórához tartozó Lactobacillusok is választhatnak ki hisztamint.
Szérum (vér) hisztamin szint (Synlab, Németországba küldik ki a mintát, kb. 22.000 Ft): Asthmások, urticariások, bőrbetegek, allergiások stb. emelkedett értékkel rendelkezhetnek. HIsztaminintoleránsoknak is lehet jó az értéke, az egészségeseknek is lehet rossz. Egy napon belül is erősen ingadozik a vér plazma hisztamin szintje, valószínűleg délben kellene mérni (lsd. ezt a cikket: doi: 10.1111/all.13361). Ettől függetlenül ha nem is önállóan, de lehet a diagnózisban szerepe. Végeztetését orvosi értelmezés mellett ajánlom.
Szérum (vér) DAO enzim (Synlab) (kb. 20.000 Ft): Ez a legfontosabb! ÖNMAGÁBANnem ajánlott (viszont NEM FELESLEGES vizsgálat, érdemes megcsináltatni!)! A Magyarországon elérhető összes teszt enzim SZINTET és nem funkciót mér! Ez azért baj, mert attól még, hogy jó az enzim szintje, lehet rossz a funkciója! Így előfordulhat, hogy a jó labor eredmény melett azt gondolja valaki, hogy nem szenved a betegségben, holott hisztaminérzékeny. A német orvosi vezérfonal nem ajánlja ezt a vizsgálatot. Mégsem használhatatlan, mivel egyéb eszközünk nincs. Én a következőket javaslom: Rossz eredmény + tünetek = valószínűsíthető a betegség Rossz eredmény + tünetek hiánya = egészséges Jó eredmény: Sajnos a vizsgálat nem segített a diagnózisban, mert ettől még lehet valaki hisztaminérzékeny
Jó, a jelenleg érvényben lévő német orvosi ellátási protokoll (iránymutatás) szerint (nagyjából) megbízható tesztek
Hisztamin-50 Prick teszt: A szokásos Prick bőr allergia teszt hisztamin kontrollját 20 és 50 perc múlva kell leolvasni, ha 35 mm-nél nagyobb az átmérője a csalánkiütés középső (centrális), vizenyős (oedémás) részének, az utalhat hisztamin intoleranciára (forrás: doi: 10.5402/2011/353045).
Enzimaktivitás mérése a belekben (endoscopia - tükrözés közben szövetmintából): A belekben történik elsősorban a DAO előállítása és felhasználása a szervezetben. Itt kell lebontani a hisztamint, mivel itt érkezik meg a táplálékkal. Az emberi szérum (vér) DAO szint nem feltétlenül van összefüggésben a vékonybél enzimszintjével. Ez lenne a legmegbízhatóbb módszer, de Magyarországon nem végzik.
HNMT enzimaktivitás mérése: Sajnos nincs ilyen.
DAO enzimAKTIVITÁS mérése (kb. 20.000 Ft, vér szérumból határozzák meg) Magyarországon nem elérhető. IMD Labor Berlin és Synlab Németország végzi. Jelenlegi tudományos eredmények szerint ez a teszt lenne a diagnózis legfontosabb eleme. Rossz lehet azonban az értéke egészséges embereknél illetve további problémák és nehézségek is vannak a vizsgálattal kapcsolatban, amiket orvosoknak figyelembe kell vennie.
Plazma (vér) hisztamin koncentráció (kb 25.000 Ft, Synlab, Németországba küldik ki a mintát): Fontos diagnosztikai segédeszköz lehet, de önmagában nem értelmezhető. Sok egyéb tényező: allergia, egyéb betegségek (pl. allergiás asthma), étkezés, napszak befolyásolja a szintjét. Lehet jó az eredmény hisztamin intoleránsok esetében és fordítva - rossz egészségesek esetében. Éppen fennálló hisztaminos tünetek mellett is lehet jó a szintje. A hisztamin nagyon rövid idő alatt lebomlik a vérben, tehát az is lehet, hogy nem sikerül a megfelelő pillanatot "elkapni". Egyedüli leletként nincs jelentősége.
Egyéb vizsgálati lehetőség: Szájon át, (vízben feloldott) hisztamin terhelés. 75 mg hisztaminnal végzendő. Kizárólag kórházi körülmények között kivitelezhető, mert életveszélyes komplikációt/sokkot okozhat egészségesek között is. A teszthez szükséges hisztamin készítményeket csak orvosok szerezhetik be, kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak.
Hogyan állítható fel
a diagnózis?
1. Jelenleg a diagnózis elsődleges eszköz a PÁCIENS KIKÉRDEZÉSE
2. Megerősíti a gyanút DAO szérum AKTIVITÁS mérése (vagy a bélben történő aktivitásmérés). Megerősíti a diagnózist a genetikai teszt és megerősítheti a plazma hisztamin szint mérése
3. Kell egy próbadiéta (kb. 4 hét, de már pár nap után érezhető a különbség)
4. Egyéb vizsgálat nem alkalmas diagnosztikára (pl. a Synlab által kínált DAO-szint mérés JÓ eredménye nem zárja ki a betegséget, de a rossz eredmény alátámaszhatja a betegség gyanúját)
5. A próbadiétát követően vissza kell terhelni a beteget hisztamin szegény diétában mellőzendő ételekkel, hogy az egyéni toleranciaszint kiderüljön, mert nem mindenkinek egyforma az érzékenysége
Kiegészítő vizsgálatok
1. Triptáz (Synlab, vérvétel) mastocytosis (vérképző rendszeri betegség) kizárása céljából 2. B6-vitamin szint vagy aktív B6-vitamin szint (pyridoxal-5-foszfát, vérvétel, Synlab), mely DAO enzim kofaktor (hiánya DAO működési zavart okozhat) 3. Szérum Cu (réz, Synlab, vérvétel) (és cink, mivel a
magas cink alacsony réz szinttel járhat), mely DAO enzim kofaktor (hiánya DAO működési zavart okozhat) 4. Általános vérkép, gyulladásos
értékek stb., 5. Mérlegelendő: vastagbél - és gyomortükrözés és egyéb szakorvosi vizsgálatok
Több száz mutáció van a DAO és HNMT génrégióban. A
szakirodalomban csak 6 olyat említenek (lsd. alább), ami jelentősen csökkentheti az
enzimfunkciót. Külföldön nézethetőek ezek a mutációk (pl. IMD Labor Berlin,
orvosi beutaló köteles), drága vizsgálatok (kb. 130.000 + 70.000 Ft).
Akinek ilyen mutációja van, valószínűleg örökölte a betegséget (tehát a családjában
másnak is lehet hasonló panasza). De a mutacióval rendelkező emberek közül
sokan tünetmentesek: ez a vizsgálat sem elégséges önmagában.
DAO mutációk:
rs2052129, rs2268999, rs10156191, rs1049742 HNMT mutációk:
rs1050891, rs11558538
Miért nem hallott az
orvosom erről a betegségről?
Egyszerűsítve: Valószínűleg még nem oktatják az egyetemeken. Még nincs egységes tudományos álláspont sem. Egyelőre nincs standardizált, megbízható
diagnosztikai módszer sem!
Részletesebben: Amíg egy betegség a nehezen kimutatható, nehezen
leírható, nehezen reprodukálható tünetekkel rendelkezik, addig
a bizonyíték alapú orvoslás képviselői jogosan kételkednek,
ahogyan tettem én is.
Szerencsére a hisztamin szerepét
nagyon részletesen leírták és kutatják. Amikor viszont két különböző
alkalommal egységnyi dózisú
hisztaminnal terhelnek egy hisztaminérzékeny pácienst, akkor mindkét alkalommal különböző panaszok jelentkezhetnek, amik
ráadásul sokszor szubjektívek és kívülről nehezen megerősíthetők! Tovább
rontja a helyzetet, hogy mindenféle diétákat népszerűsítenek és próbálnak ki az
emberek, emiatt nagyon nehéz objektív mércét állítani. Az interneten terjedő, nem bizonyított információk is nehezítik az átláthatóságot.
